Itt a tél!

Szél kóborol borzong a fenyő zöldje
tél fagyos hidegében, társ nélkül.
Fény csillámlik fagy éji erdejében
ordít a farkashideg, keményen.

Háztetőkön kéményfüst gomolyodik
ablakban gyertya pislog, melegség.
Itt kopogtat szent este az ablakon
jég-világ megolvasztó, karácsony.

Csendességben áldott a harang szava,
tűz-melegben boldog az ünnep napja,
hallik az élet zaja, békesség.

Fagy permetjén hópihék gyülekeznek
fégy-dermesztő pokrócán heverésznek
suttog a fenyők dala, itt a Tél.

“Itt a tél!” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves György!
    Köszönöm építő jellegű meglátásidat.
    Örülök, hogy olvastad versemet.
    Üdvözöllek szeretettel: Klári

  2. Szépnek szép kedves Klári!
    Meglátásom: néhol központozás hiánya,
    valamint, az utolsó előtti sorban, egy kis elütés.
    Tisztelettel: György

  3. „Csendességben áldott a harang szava,
    tűz-melegben boldog az ünnep napja,”

    Szeretettel: Rita🌷

  4. Kedves Ilona, Magdi, Ica, Babu, Éva, Ligeti Éva!
    Nagyon köszönöm Nektek, hogy ellátogattatok
    versemhez, örömmel láttalak Benneteket nálam.
    Ölelésem Mindannyiótoknak: Klári💞

  5. Szia Klárika!
    Csodás szonett! A tél fagyos hidegében soraid felmelegítik
    rímeidet!Bársonyos békességben írt versedhez gratulálok sok szeretettel….Babu
    💮💮💮💮💮

  6. Drága Klárika!

    Sajnálom, hogy csak most találtam rá csodálatosan megírt szonettedre, keveset és nehezen tudtam olvasni az elmúlt hetekben.
    Sok szeretettel gratulálok remek művedhez.
    Magdi❄️🌹

Szólj hozzá!