Hangodra várva

fagyos magányban, ó a hangod
fülembe csendül,
és muzsikál, mint gyöngyforrás
csöppjei, édesen, mint
lépesméz hatszögű részei ,
eltipor minden sötét hangot,
bár harmat-gyönge, mégis
nekem bomba-robbanás!

messze vagy a drót végén,
ám lelkem magnószalag,
suttogásod is rögzíti
és fülembe csendül
első varázsszavad,
csak hiányzik édes ajkad
és az nagyon fáj…szétszakítanak…pipipipipi
75. dec.8. Beszterce
3 óra várakozás után,2 perc beszélgetés.
telefonbeszélgetés után

“Hangodra várva” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Gusztáv!

    Ma már elképzelni is nehéz, hogyan működött egykor a telefon, órákat vártunk
    mire végre megszólalt a várt kedves hang,
    ami váratlan megszakadt.
    Tetszéssel olvastam.
    Magdi BUÉK.🍀

Szólj hozzá!