Hagyd mégegyszer…

Hagyd mégegyszer, hogy
szépségedről daloljak,
de ne mondd soha,
hogy meguntad…

drágám, már nem tudom
milyen virág is lehetnél,
hisz minden nevű voltál
szebb a gyöngyvirágnál,
már nap sem lehetsz,
mert már voltál,
a holdat, a csillagokat
rég megszégyenítetted
szépségeddel,

másképp kéne daloljak
neked,
…egy szebb világban,
mint az, ahol
új hasonlatokat keresek..
talán megtudnék valamit,
de itt?…itt csak
szépséged megbutít!

és utoljára, ha már itt
új szavakat nem találok,
kérlek bocsáss meg,
még csak annyit tudok:
Te vagy az imádott!!
Beszterce nov.75.

“Hagyd mégegyszer…” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Szépséges, őszinte vallomás.
    Szeretettel gratulálok: Klári

  2. Igazi „gugi”-s sorok. Szívesen jövök hozzád mindig, hiszen tudom, hogy soha nem fogok csalódni verseid közt barangolva.
    Üdvözlettel: Melinda

  3. Kedves Gugi!
    Csodás vallomásnak is mondhatnánk eme bensőséges soraidat!
    Nagy tetszéssel olvastam!
    Szeretettel gratulálok és B.Ú.É.K!
    Margit

  4. Kedves Gugi!

    Rajongó verssoraid tetszéssel olvastam.

    Nagyon boldog új esztendőt kívánok!

    Szeretettel: Rita🥂️

Szólj hozzá!