Jégvirág

Nincs izzó Nap…
lehet kihűlőben,
a november szürkeségtől dereng,
estére szitálja könnyeit fátyla,
adventre hideget harapnak…
akár az éjjelek.

A melegség kint
csatáját veszti,
de néha érezni még enyhe leheletét,
a tél győzelmeit itt-ott jól jelzi
szélvédőkön nyíló jégvirág…
akár zúzmararét.

Nézik a kopaszon
magasodó fák,
alattuk leveleikből szőtt takarót,
ahogy fakuló színét múlóidő rágja,
s felette sírhalom lesz…
akár a fehér hó.

Piros nagykabátját ölti
majd magára,
s szánkóján érkezik a vidám Télapó,
gyermekek várják őt álmaikat vágyva,
legalább nekik legyen…
…mindig oly` jó.