Jászol elé birkák!

Jászol elé birkák!

Fenn az égbolt türkizkék mezején
gyapjas felhőket terelget a Nap,
lenn is nyáj és pásztora mendegél,
béget, legelész a nagy birkahad.

Zamatos fű herseg foguk alatt
falánk sereg bitangol a határban…
Tele a has, éhes egy se marad,
jobb itt, mint benn a karámban.

És a gazda! Az áldott juhász-kéz;
tegnap jaj! becézte és körmölte,
szavai csorogtak mint a hársméz,
ma húsát vágja össze pörköltbe.

Türelemre termett a birkaész
mindegy neki olló, kés vagy széna
hiába no, nem lehet Szókratész,
ha szépen is tud bégetni néha.

Ezért kell a nagy birka-szabadság!
Egyre megy: körmölik vagy megölik…
Miért lázadna a nyáj manapság
ha egy díszes jászol elé kötik?

’20. december 21.