Jégvirág

Jégvirág

 

Zúzmarával födte táj,

télanyó keverte bűbáj,

telepszik rá januárra

hidegét harapva

jeges.

 

Reménnyel sokasodnak

álmos, dermesztő nappalok

kérdem, hol vagytok ti őrző

angyalok vigyázó

serege?

 

Jégvirág ablakokra

hullámos csipkéket formáz,

üzenet ma sem érkezett,

kiüresedett a

vágyódás!

 

Künn lassan sötétedik,

hópelyhecske szállingózik,

múlatja magát az idő,

emlékek serege

megdermed.

 

Jégbe burkolódzó szív,

ha meleg szavakba öntik

a szeretet hatalmával

újfent értelmet kap!

Örökre.

 

Deák Éva

2020.01.07.

“Jégvirág” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Köszönöm kedves Melinda az olvasást! Szeretettel mindig. Éva

  2. Kedves Éva!
    Csodálatos szóképeid olvasva olvad az én szívemről is a jég! Szeretettel gratulálok remek alkotásodhoz! Melinda

  3. Margitka! Nagyon köszönöm, hogy benéztél, olvastál és örülök a tetszés nyilvánításnak. Szeretettel mindig. Éva

  4. Drága Évike!
    “Jégbe burkolódzó szív,
    ha meleg szavakba öntik
    a szeretet hatalmával
    újfent értelmet kap!”

    Nagyon szép,és igaz!
    Szeretettel gratulálok!
    Margit🌼💐

  5. Köszönöm Icu látogatásod. Szeretettel mindig. Éva

  6. Köszönöm Kati megtisztelő látogatásod. Szeretettel mindig. Éva

  7. Kedves Rita! Köszönöm látogatásod és kedves szavaid. Szeretettel mindig. Éva

  8. “Jégbe burkolódzó szív,
    ha meleg szavakba öntik
    a szeretet hatalmával
    újfent értelmet kap!
    Örökre.”

    Szép gondolataid tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita❄️💐

Szólj hozzá!