Régen nem láttalak, akkor is hideg este volt,
habzott a felhő, a Nap már utolsót villantott.
Rám mered az óra, a mutatója éjfélt kutat.
Magamba bújok, mert most egyedül vagyok,
de élek, mint a legtöbb védtelen, lélegzem.
Nézd, a vérszegény éjben, hogy hízik a Hold,
tágul már börtöne, de soha nem lesz szabad.
Csend van, bennem fuldokol az összes csillag.
Kedves Kata!
Sajnos szomorú időben szomorú versek jönnek elő.
Szeretettel
Ica
kedves József!
Örülök , hogy olvastad és tetszett a versem.
Szeretettel üdvözöllek
Ica
Köszönöm a soraidat drága Évi.
Szeretettel ölellek
Ica
Kedves Rita!
Köszönöm az olvasásod!
Szeretettel
Ica
„Csend van, bennem fuldokol az összes csillag.”
Kedves Ica, átéreztem fájdalmas versed minden sorát.
Szeretettel: Kata
Szomorú, de nagyon szép!
József
Icu! Szép, szomorú hangvételű a versed. Azonosultam Veled! Szeretettel mindig. Éva
„Magamba bújok, mert most egyedül vagyok,
de élek, mint a legtöbb védtelen, lélegzem.”
Szeretettel olvastam szomorú soraid.
Rita🌷🌼