A tisztaszoba hűvösében

Megosztás Nyomtatás 235 megtekintés 8 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:

A tisztaszoba birsillatú hűvösében
jó volt a dunyha-melegbe bújni.
A mennyezet négy sarkában
már bebábozódtak a régi mesék.
Egy bútor reccsent csak a csöndben,
ahogy az ágyhoz léptem
betakargatni öreg nagyanyámat.
Mindig nehezen aludt el,
ahogy mondani szokta,
éjjel mellemre ül a bánat.
A falon, akárcsak gyerekkoromban,
megmozdultak az utcai fények és árnyak.
Ne félj, mosolygott az akkor még
majdnem fiatal nagyanyám,
hisz ez csak játék.
És mókás kutyafej-árnyékot
formázott kezével, mielőtt elaludtam.

“A tisztaszoba hűvösében” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. A nagymamák már csak ilyenek: ölelnek, szeretnek, vígasztalnak.
    Nagyon aranyos nagymamám volt, nagyon szerettem.
    Bizonyára Te is így vagy ezzel.
    Versedhez szeretettel gratulálok!
    Marica

  5. Szívet melengetően fejezi ki ez a vers a generációkhoz való ragaszkodást, és az igazi meghitt érzéseket. Téli estéken mi is sokat játszottunk anno kézzel árnyjátékokat…Gratulálok, Zsuzsa! 💞💞💗💖

  6. Kedves Kati!
    Jó volt szép, emlékező versedet olvasni.
    Szeretettel: Kata

Szólj hozzá!