A völgy

Összes megtekintés: 44 

A völgy

A völgy:
Melynek árnya fái alatt megismertelek,
még mindig hívogat.
Hol kézen fogva sétáltunk egykoron kettesben,
most újra nyílnak a virágok,
s megint a szél fütyül,
egy újabb dallamot.
A lombok, melyek ruhádhoz értek, s a fű is,
simogatva téged – harmatom; melyen leültünk csendesen.
Bársony zöldjükkel most újfent, születve csalogatnak.
Elidőz velünk – mellettünk kedvesem:
Itt minden – Mi a régi, szüntelen.
Hát jőj el !
Hiszen még dobbansz,
dobbansz meg a szívemben végtelen;
Én szép szerelmesem.

Kisizsák; 1988. Június 27. Hétfő.

“A völgy” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!