Elbűvölt a gyémánt széllel szállingózó hó,
szálltak szemem előtt, mint gyenge lepke,
körüllihegte a hideg este kedves városom.
Varjú károg, a havas útonálló, most ébred,
hogy itt járt a tél, nem maradt más nyoma,
derékig ködben, egy nagy, sáros pocsolya.
“Elbűvölt” bejegyzéshez 10 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Köszönöm kedves soraidat és a gratulációdat kedves Ilona.😘❤️
Szeretettel
Ica
Köszönöm kedves József!
Üdvözlettel
Ica
Hát én ezt imádtam…. rövid, tömörségében is csodás hangulatot festettél elénk..
Remek munka – Gratulálok
Szeretettel Ilona
Rövid, de nagyon szép vers! Gratulálok!
József
Kedves Kata!
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel
Ica
Már úgy néz ki nem is lesz hó.😊 kedves Rita.
Szeretettel
Ica
Kedves Évi!
Örülök, hogy olvastad e rövidke versemet. ( igyekeztem átadni az élményt, sajnos rövid volt, akár a versem)
Szeretettel
Ica
Kedves Ica!
Csodálatos versben örökítetted meg a várva várt havat, amely, ha rövid időre is, széppé varázsolja környezetünket.
Olvadáskor sajnos eltűnik a varázslat.
Szeretettel: Kata
🌨
Kedves Ica!
Bizony, nagyon hamar elolvadt.
Szeretettel: Rita🌨❄️☀️
Kedves Icu! Szösszenetnyi leírásod valós képet tár elénk, szép költői képekkel festve. Szeretettel mindig. Éva