Jégvirágok üzenete…

Összes megtekintés: 38 

Januári dermesztő hidegben szombat napon,
A fedett buszmegálló védelmében várakozom.
Amíg ott állok nézem a hófehérbe dermedt világot,
Amint téli álmát alussza fázósan dideregve.

Pillantásom a buszmegálló üvegfalára téved,
Szinte felfoghatatlan csoda amit ott látok.
Ezernyi picinyke jégvirág, mint egy aprócska jeges
Univerzum borítja el a megálló hatalmas üvegablakát.

Mit is akar üzenni ezzel nekem Istenem?
Miközben ezen tűnődöm halkan, de felismerhetően
Egy kismadár dala szűrődik át az elsuhanó autók zajában.
Nem tudom miért maradt itt ebben a téli zimankóban?
Vagy talán már túl van egy hosszú vándorúton?

Nem tudhatom, ezt csupán az Ő Teremtője tudhatja.
Azt tudom, hogy Isten hozzám küldte üzenetként.
Azt üzeni általa, hogy lesz még tavasz, lesz Feltámadás!
Az én fagyos, kemény szívem is felolvadásra talál(hat) Őnála.

Isten minden nap újabb és újabb aprócska csodákkal
elém áll és kérlel, hogy nekem adhassa őket.
Én már nem akarom Őt várakoztatni, elküldeni magamtól.
Mi lesz, ha végleg elmegy, kit okolhatok?

“Jégvirágok üzenete…” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!