Egy szerelmes ara levele a frontra…

Vőlegényemnek a Don-kanyarba

Egyetlenem, drága Szerelmem!
Szeretettel írom levelem:

Tudtam, hogy a háború viharos szele elvisz tőlem,
De az elválás pillanatát soha el nem feledem.

Fájó emlék az a nap, midőn érted jöttek,
Karjaim forró öleléséből kitéptek.
Egy darabot kiszakítottak lelkemből,
Vörös kristályok hulltak vérző szívemből.

Ma csitult kicsit fájdalmam s a félelmem,
Levél tőled érkezett, az jó jel nekem.

Szép szerelmem, Te vagy a mindenem, annyira fáj kicsi szívem,
Nagyon messzire vitt tőlem a sors keze… ezt túl hogyan éljem…?
Éjjelente rád vágyom, már jöttöd álmodom,
Csodás tavaszi éjben veled találkozom.

Illatos az éj, orgonák bódító illata légben terjed,
Ajkad ajkam keresi, a csípőm szorosan öleli kezed.
Szívem hevesen ver, tested melegét, hevét érzem,
Elönt a vágy, hogy tiéd legyek, s e percben átéljem.

Visszatérő álom ez, de üres ágyamban hiába kereslek…
Vágyom, mielőbb hazagyere, hogy a hites feleséged legyek,
És szeretnék neked szülni legalább három gyereket
Mindnyájunk örömére. Szeretetben nevelnénk őket…

Drága Szerelmem, ezt írtad:
“Jéghideg és kékes csillagok őrzik az álmaim helyetted…
Nekem semmi vágyam már nincs: csak ott lenni örökre melletted.”

Olvasván fenti két sorod, szívem a bútól majd megszakadt,
Hogy nem lehetsz velem, a fájdalomtól szemem könnybe szaladt.
Olvasva soraid, szívem megszakad… nem enyhíti búmat.
Annyira hiányzol, hogy nem csillapítja semmi vágyamat.
Jéghideg és kékes csillagok őrzik az álmaim helyetted…
Nekem semmi vágyam már nincs: csak ott lenni örökre melletted.

Imádattal, mindenekfölött szeretlek,
Téged várlak, hozzád örökké hű leszek.
Bízzál, remélj, légy kitartó! Gondolatban veled vagyok,
Ölellek, csókollak, mellőled soha el nem mozdulok.

Vigyázz magadra a lövészárokban, sűrűn húzd le fejed!
Jól öltözz fel! Le ne fagyjon a lábad, füled és a kezed!
Épen, egészségben juss haza, az egyetlen kívánságom,
Nagy szükségem van reád, reggel-este érted imádkozom.

Fájó szívvel most búcsúzom tőled,
Hamarosan, újra írok neked!
Válaszodat már most nagyon várom!
Egyetlen, szeretett, édes párom!

Ölellek, sokszor csókollak,
Szeretettel hazavárlak:

Imádattal a Te kicsi Mátkád!

Szabadka, 2018. május 13. -Jurisin Szőke Margit

“Egy szerelmes ara levele a frontra…” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Rita, Marika, Tibor és Magdi!
    Örömmel láttalak titeket a versemnél!
    Szívből köszönöm a kedves dicsérő szavaitokat, a véleményeteket amit versem olvasása váltott ki belőletek, jó érzéssel olvastam!
    A gratulációtokat hálatelt szívvel köszönöm!
    Szeretettel ölellek benneteket!
    Margit

  2. Drága Margitka!
    Szívből gratulálok fájdalmasan szép versedhez, hűen tükrőzik soraid a háburú borzalmait, szenvedéseit.
    Szetetettel,
    Magdi🥀

  3. Kedves Margitka !
    Gyönyörű sorok, sajnos nem mind így végződött.
    Erről szólt az a népszerű “Aranyvégű cigaretta
    Szeretettel olvastalak
    Tibor “

  4. Drága Margitka! Versed olvasásakor a “Várj reám” c. szép
    dal jutott eszembe. Ott is arról énekel Darvas Iván, hogy a szeretet,
    és hogy várt reá a kedves, az tartotta életben.
    Nagyon szép versedhez gratulálok.
    Szeretettel: M.

  5. Meghatóan szép sorok, bizony bátorítani, bíztatni kell azt, aki kénytelen volt elmenni, mások érdekért akár az életét is feláldozni. Fontos, hogy érezze, hogy visszavárják.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!