Tudom

Szürke kis váltáskája itt pihen az asztalon

benne személyes dolgai, de hagyom,

hagyom mert várom, az álmom

miben őt is meglátom,

szürke kis váltáskája

majd vállára akasztom

és engedem,hogy ég

és föld között lelke

szabadon lebegjen,

mert szabad lett mint

a madár, ki ágról, ágra száll,

tudom sokszor meglátogat,

álmomban megsimogat,

és nem örül ha sírok miatta

hogy nem a földi életet választotta

és én sem vádolom, mert

fájdalmak közt élni nehéz volt,

tudom.

Kondoros 2021 január 16 Oláh Péterné Jantyik.

“Tudom” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Erzsike!

    Megértéssel olvastam szomorú versedet,
    Szeretettel,
    Magdi🥀

  2. “és én sem vádolom, mert
    fájdalmak közt élni nehéz volt,
    tudom.”

    Megértéssel és együttérzéssel olvastam fájdalmas soraid.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!