Kis lépések művészete…

Összes megtekintés: 48 

Uram,
kérlek taníts,
hogy ne erőmet meghaladó csodadolgok után vágyakozzam,
hanem tudjam örömmel elfogadni jóságod apró rezdüléseit.
Uram, kérlek tanítsd meg,
hogy a mindennapok kisebb-nagyobb terheinek hordozása
a magam erejével olyan, mint a lehetetlenség kőfalát ostromolni.
Uram,
kérlek taníts,
hogy várakozni tudjak, mikor tenni vágynék átgondolatlanul,
nem törődve azzal, hogy mi a Te akaratod az életemre nézve.
Uram,
Kérlek taníts,
hogy megérthessem, hogy a gondok-bajok a Te nevelőeszközeid
átaluk válhatok újra mindenre rácsodálkozó kisgyermekké.
Uram,
kérlek tanítsd meg
azt a fajta megelégedettséget, mely nem a külső körülményektől
függ, hanem elvisel hideget, meleget, szegénységet, gazdagságot.
Uram,
kérlek tanítsd meg,
hogy az élethez hozzátartoznak a veszteségek, az összeomlások,
az újrakezdések, általuk átértékelődik létezésünk minden pillanata.
Uram,
kérlek taníts,
hogy olyan élő, igazi hitem legyen, mely rendíthetetlen, mint a
magas szirtek, semmi rossztól nem fél, mert szüntelen Tereád néz.
Uram,
kérlek taníts,
fohászkodni Hozzád, Neked gondod van minden teremtményedre
egyformán süt éltető napod sugara, szelídre, dühösen acsarkodóra.
Uram,
kérlek taníts,
hogy a magam erőtlenségeit, gyengeségeit, bűnös hajlamait
letehessem, és a Te erőd által segíthessek a másokét hordozni.

Ne azt add nekem, amit óhajtok, hanem csupán azt, amire szükségem van.
Kérlek taníts meg a kis lépések művészetére!

(Antoine de Saint-Exupéry: Fohász c. műve nyomán)

“Kis lépések művészete…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!