Örök szerelem

Összes megtekintés: 94 

Csörgedező patak, a kék égbolt, az élet reménye,
a júliusi Hold, a nyár melege, a tücsök zenéje
mind ott volt,
és mi álltunk egymással szemben, madarak énekeltek,
a fák lombjai közt őzek lépegettek,
szelíd, ezüst karként átölelt az éj,
és a Hold mennyekig repített.

Szélsebes patak, a szürke égbolt, az élet meséje,
a hideg tél, a viharos szél, testünk melege,
mind itt vannak,
a sóhaj, a kínos földi sóhaj szívünkből kitörni készül,
rohanva köszönnek az évek,
és mi állunk egymással szemben emlékül
e pillanatnyi földi létnek.

“Örök szerelem” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Szólj hozzá!