Lélegzet

Kékesi Erika : Lélegzet

Belőled vagyok részed,
ér mely hozzád vezet,
vagyok neked pohárban csepp,
egyetlen szívverésed.

Amikor megszületünk,
mikor meghalunk,
előtte, utána, és közben egy kicsit –
maradjunk így.

Legyünk kulcs zárt ajtók mögött,
eleven hús, fagyott föld!
Véres szűz imádság, legyünk az értelem fölött!
Különbek emberek között!

Mindent lehet amink csak van áruba bocsátani!
Kinek eladó, megveszi.
Így maradunk örökül időtlen,
szépek, tiszták egymás előtt.

A rétek nyugodt tengerén hullámzó ég,
tenyerünkben levelek boltozatán simuló kéz.
Szemünkből pillánkon csillámló hópehely,
a mosolyunkon ránc nélküli jel.

A falakon nem vetül árnyékunk neve,
de ott lesz szívünk fegyvere !
Egy sóhajtás, egy lehelet:
két emberi élet!

Majd ott olvadunk szét alámerülve;
egymás örök rejtelmeibe.

2009. január 21.