Hajamba fonom hajadat,
arcomba vésem arcodat,
szemed a szemembe zárom,
illatod párnámra várom.
Keblemre tűzlek hűséggel,
lelkem lelkedre ráfészkel.
Szivárványt gyújtok, fényt hozok,
ágyat szívekkel felszórok.
Derekam övezi becsület,
tiszta, igaz szó felület.
Beadom búmat letétbe,
éltem dobom a szemétbe.
Hajam bontom a sötétben,
pőrén állok múlt ködében.
Szerelmem tágas tanyáján,
bocsánatkérés nyoszolyám.
Keblemen hűség, becsület,
Nem voltam bolond, csak süket.
Kerestem benned a vigaszt,
kerestem, ami nem riaszt.
Meztelen hullok ím eléd,
igazság nyújtja tenyerét,
öltöztetnélek selyembe,
beleszőnélek lelkembe.
Napsugár lenne takaród,
és Hold mesélne bíztatót,
hullnék szelíden ágyadra,
fütyülnék már a bánatra.
2021. 02. 26.
Nagyon szép és kifejező vágyakozás a versed.
„Meztelen hullok ím eléd,
igazság nyújtja tenyerét,
öltöztetnélek selyembe,
beleszőnélek lelkembe.”
Nagyon tetszik!
Szeretettel gratulálok!
Margit🌺🌾
„Keblemen hűség, becsület,
Nem voltam bolond, csak süket.
Kerestem benned a vigaszt,
kerestem, ami nem riaszt.”
A szerelem elvakít bennünket.
Szeretettel: Rita🌹