Az utolsó órák

Összes megtekintés: 60 

Álmatlanul vergődöm,
a gondolatok fájnak,
összegyűrt lepedőmön
szenvedés foszlányok.

Minden hideg és fehér,
csak láz fűti a testem,
nem enyhíti kínomat,
csak a jó Csönd-herceg.

Ne látogass barátom,
szégyellem azt, hogy félek,
szeretném nem mutatni,
őrizz szép emléket!

A kórtermet betölti
fertőtlenítő illat,
halál vár türelmesen,
míg életem elfogy.

“Az utolsó órák” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!