Véremben él a találkozás
öröme
első csókod, mint vallomás
szívemre tekeredett
Vénám ordítva kéri
az érzelmeket,
mintha két kezed belém
heroint fecskendezett.
Rab vagyok, láthatatlan
bilincsben fetrengő rab,
léted heroinjának rabja.
s most, hogy egy napja
nem láttalak
görcsös csontok hullanak
elém…
agyam lenn jár egy agyagréteg alatt
körmöm kavicsokat karmol
le a falról,
testem izzadtságba fullad.
Nem tudok lemondani rólad,
mert megkóstoltalak.
Köszönöm,Icu,hogy követsz!
Tiszt: Gugi
Kedves Rita! A fogság is jó valamire,gondolkozásra késztet!
Köszi: Gugi
Kedves Gugi! Boldog lehet az a hölgy, akinek a vers íródott. Elismerésem.
Szeretettel: Icu😎
„Nem tudok lemondani rólad,
mert megkóstoltalak.”
A szerelem fogságában.
Szeretettel: Rita💐