Nőnap

Összes megtekintés: 74 

Lányok vagytok vagy odaadó, jó anyák,
méhetekből született e megsebzett világ.
Vagytok mézédes, csintalan szeretők,
álmokból feltámadó, angyalarcú Nők.

Vagytok démonokként mindig lázadó,
anyaként küzdő, sosem megalkuvó.
Vagytok felkelő Napban éltet adó fény,
reménytelenségben a hiányzó remény.

Tüzet szítotok, hol alvóban a parázs,
szemetekben a feltámadó lélekvarázs.
Elvesztek, ha épp úgy látja kedvetek,
de adtok is szívetekből mindenekfelett.

Tövisként szúrjátok a bitang érdemtelent,
vagy óvjátok a megsebzett védtelent.
Gyűlöltök, ha bántják lázadó szívetek,
de a megbocsátás is ott van bennetek.

Szépek vagytok, hisz a teremtő ezt akarta,
lényetek szeretetből oly sokáig faragta.
Férfiszívekben éltek szerte e világon,
gyermekmosolyban, s minden virágon.

Nők vagytok, az édenkert csalfa kis virága,
férfiszívek felperzselő, buja ősi vágya.
Néktek jár köszönet március szép idusán,
mert ti hoztok tavaszt az év minden napján.

“Nőnap” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Leslie! Köszönet a remek versért! Nagyon kedves, igazán jó és szerethető vers! Régen olvastam már ennyire pompás nőnapi köszöntőt! 😍

  2. “Férfiszívekben éltek szerte e világon,
    gyermekmosolyban, s minden virágon.”

    Igazán kedves és szép vers. Örömmel és tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita💐

Szólj hozzá!