Életem útvesztőiben,
mezítláb téblábolok,
sikertelenül elmerülök,
kapálódzom hevesen,
kezem nyújtom lelkesen,
új utamat keresem.
Útjaink elágaznak,
véletlenül találkoznak,
lavírozok jobbra-balra,
egóm húz le a mocsárba,
vágyaim visznek előre,
ebből profitálok jövőre.
Feltekintek a világűrbe,
csillagok özönére,
a legfényesebb nekem ragyog,
világít az új utamon,
hozzád vezet, kit küldött az ég,
Isten veled bú, sötétség!
Örömmel olvastam
pozitív csengésű versedet.
Szeretettel gratulálok.
Margit 🌹
Kedves Melinda,
Csodálatos versed minden sorát átérzem, és örömmel tölt el a tudat, hogy jóra fordult a sorsod. Én is az Univerzum csillagai között találtam meg a legfényesebb Csillagomat. Köszönöm ezt az élményt. A Csillagoddal az örök boldogság vár.
Szeretettel,
Janó
„hozzád vezet, kit küldött az ég,
Isten veled bú, sötétség!”
Minden jó, ha a vége jó.
Szeretettel: Rita🌹
Köszönöm szépen Icu a jó kívánságodat. Így legyen!
Szeretettel: Melinda
Kedves Melinda! „Isten veled bú, sötétség” Nagyon helyes. Örülök, hogy megtaláltad az utadat, legyél nagyon boldog!
Szeretettel: Icu🌻