Életem útvesztőiben …

Összes megtekintés: 60 

Életem útvesztőiben,
mezítláb téblábolok,
sikertelenül elmerülök,
kapálódzom hevesen,
kezem nyújtom lelkesen,
új utamat keresem.

Útjaink elágaznak,
véletlenül találkoznak,
lavírozok jobbra-balra,
egóm húz le a mocsárba,
vágyaim visznek előre,
ebből profitálok jövőre.

Feltekintek a világűrbe,
csillagok özönére,
a legfényesebb nekem ragyog,
világít az új utamon,
hozzád vezet, kit küldött az ég,
Isten veled bú, sötétség!

“Életem útvesztőiben …” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Melinda,

    Csodálatos versed minden sorát átérzem, és örömmel tölt el a tudat, hogy jóra fordult a sorsod. Én is az Univerzum csillagai között találtam meg a legfényesebb Csillagomat. Köszönöm ezt az élményt. A Csillagoddal az örök boldogság vár.

    Szeretettel,
    Janó

Szólj hozzá!