Jàrt utat a jàratlanért……

Egy vasàrnap reggel a fàkon még dér kel,
egy kósza kis szellő ringat egy felhőt.
Tàvol egy hàzban most màs is ezt làtja,
vagy szívében nyàr van s gondol egy lànyra?

Szól most egy dallam mi àtölel lassan,
hóban és fagyban kitart e majdan.
Szimpompàs élet szàrnyal majd szétvet,
s fel dob egy képet, majd vàrja, hogy tépd el.

Ha megjött az éjjel nincs hang csak lényed,
figyelj mert szótlan s csak csengőd mely kongat.
Itt nem kell, hogy értsed miért vagy széjjel,
fentről most éppen vezetnek szépen.

Elmúlt a hajnal madàrdal harsan
s érzed màr lassan fény gyúl egy arcban.
Kedves kis jàték lehetsz jó szàndék,
mégis a jàrt utat ne hagyd el màsért.

“Jàrt utat a jàratlanért……” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!