Folytasd!

Összes megtekintés: 68 

HM Közös: Folytasd!

(Feladat: Szabadon választott témában 4 soros, kötetlen rímelésű, 12 szótagból álló sorokkal versike írása az előző írótárs által megírt versikében megjelölt szavak felhasználásával.)

Hűvös napok után jön majd a kikelet,
ajkamról akkor vidám nóták zengenek
sárga színű virág borítja a mezőt,
és madárdal köszönti a reggel kelőt./Éva

Sárga színű virág nyílik a kertemben,
mintha a nap sütne, olyan már ez nekem,
a rovarok rajta vígan döngicsélnek,
hóvirág is kibújt, vége a zord télnek./Zsuzsa

Szorgos, kicsi méhek, vígan döngicsélnek,
örülnek a létnek és a sok virágnak,
gyűjtik ők a mézet, igen dolgos lények,
értéket adnak ők az élővilágnak./Rita

Számolom az éveim, X-ből van már bőven,
és még a “lábnyomom” is, várat magára,
mi lehet az mi maradandó e földnek,
melyek értéket adnak e csodás világnak./Éva

A csodás világnak árnyékában élek,
mégis reám ragyognak olykor a fények,
oly jó ilyenkor az élet, mert nem félek,
én veletek együtt oly sok jót reménylek./Rita

Oly sok jót reménylek, most a szép tavasztól,
rossz emlékek kisértenek még tavalyról.
Húsvét ünnepén mi csendben ünnepeltünk,
unokák nélkül, még tojást sem festettünk./Katinkakata

Csendben ünnepeltünk, ajkunkon nincs mosoly,
a szív dobban csupán, ‘s a vér fülben dobol,
régi nyarunk fénye messze tűnt, elveszett,
álmunkban nyúlnak felénk szerető kezek./Éva

Hol van már a régi nyarunk, sok reményünk,
elveszett mind, kincs, ami volt, nincs már soha,
és bár élünk, elveszett rég az eszményünk,
fiatalságunk lejárt, élet mostoha./Rita

Élet mostoha, de a remény még éltet,
Egyszer még talán igazi tavasz ébred.
Szívünkben a szeretet-láng még égjen,
Ragyogó csillagok gyúljanak az éjben!/Marika

Rajban szállnak a darvak, a tavasz ébred,
jól esik léleknek, hogy izzanak fények.
Illatos mámor terjeng, merre csak lépek,
be jó lenne újból örülni a létnek./Zsuzsa

Langyos nyári estén csendben üldögélünk,
közeli tó partján békasereg hangos,
finom bort kortyolva, csillagokat nézünk,
illatos mámor bódít, nézésed pajkos./Katinkakata

Augusztus éjszaka szép az ég, ha derült.
Fények égnek rajta, még a szél is elült.
Csillagokat nézünk, közben álmodozunk,
ifjak leszünk újra, elfelejtjük korunk. /Kati

Fények égnek, hiszen oly sötét az este,
van, akinek a sötétség a kedvence.
A világost szeretem, abban jó élni,
mindent, mindenkit látni, hinni, remélni./Rita

Azt üzente eljön, úgy várom a percet,
ablakom át lesem, oly sötét az este,
a szél felsüvít, havat kavar odakint,
és barna bundában érkezik valaki…/Éva

Azt üzente, hogy eljön, ám mégse tette,
megbocsáthatatlan igérete, tette,
bár van, mikor azt jár jól, kit cserben hagytak,
élet igazolás a végére maradt./Rita

Nem hitted el azt, hogy te voltál az élet.
Összes szép reményünk gyorsan semmivé lett.
Együtt építettünk magunk közé falat,
minden igazolás a végére maradt./ Kati

Szép reményünk az volt nekünk nagy bőséggel,
mint buborék pukkant mind szét szerte-széjjel.
Nem a szavak a döntők, hanem a tettek,
egykor a szép szavak mind semmivé lettek./Rita

 

“Folytasd!” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. “Hol van már a régi nyarunk, sok reményünk,
    elveszett mind, kincs, ami volt, nincs már soha,
    és bár élünk, elveszett rég az eszményünk,
    fiatalságunk lejárt, élet mostoha./ “Rita

    Minden versszak gyönyörű! Túl hosszú lenne ide másolni őket.
    Szeretettel gratulálok!

Szólj hozzá!