Ébredő tavaszban ég kékje lebben
mint nyíló ibolya bársony szoknyája,
friss föld illatát hozza langy fuvallat.
Dombtetőn áll egymagában a kereszt!
Ébredő napsugár arannyal festi
Jézus sebeit, szegecsein botladoz’.
Töviskoszorú kínjának koronája
lator szőtte szeretetlenség műve,
keresztútja szimbolikus életünk.
Zengjen a hallelujah, a dicsőség,
feltámadt az emberfia érettünk.
“Hallelujah” bejegyzéshez 6 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Erzsike! Köszönöm, hogy olvastál és örülök, hogy tetszett. Szeretettel mindig. Éva
“Ébredő napsugár arannyal festi
Jézus sebeit, szegecsein botladoz’.”
Költői sorok, gratulálok Évi.
Rzsike
Köszönöm Rita, Évi, Marika a látogatást, olvasást. Szeretettel mindig. Éva
Drága Évike! Szeretettel olvastam szépséges
húsvéti versedet.
Békés, szép napokat kívánok.
Mária
Kedves Évi! Nagyon szépen megénekelted a húsvéti kereszt szimbólumának jelentőségét, gratulálok versedhez! Szeretettel: Éva
“Zengjen a hallelujah, a dicsőség,
feltámadt az emberfia érettünk.”
Méltó, szép húsvéti megemlékezés.
Szeretettel: Rita🌹