Hallelujah

Ébredő tavaszban ég kékje lebben
mint nyíló ibolya bársony szoknyája,
friss föld illatát hozza langy fuvallat.
Dombtetőn áll egymagában a kereszt!
Ébredő napsugár arannyal festi
Jézus sebeit, szegecsein botladoz’.
Töviskoszorú kínjának koronája
lator szőtte szeretetlenség műve,
keresztútja szimbolikus életünk.
Zengjen a hallelujah, a dicsőség,
feltámadt az emberfia érettünk.

“Hallelujah” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Erzsike! Köszönöm, hogy olvastál és örülök, hogy tetszett. Szeretettel mindig. Éva

  2. Köszönöm Rita, Évi, Marika a látogatást, olvasást. Szeretettel mindig. Éva

  3. Drága Évike! Szeretettel olvastam szépséges
    húsvéti versedet.
    Békés, szép napokat kívánok.
    Mária

  4. Kedves Évi! Nagyon szépen megénekelted a húsvéti kereszt szimbólumának jelentőségét, gratulálok versedhez! Szeretettel: Éva

  5. “Zengjen a hallelujah, a dicsőség,
    feltámadt az emberfia érettünk.”

    Méltó, szép húsvéti megemlékezés.

    Szeretettel: Rita🌹

Szólj hozzá!