Lelked hangját…

Lelked hangját…

Lelked hangját fogadom híven,
megtiszteltél, ez kötelességem,
énekelve, dallammal üzened nekem,
veled remeg szívem, lelkem.

Lelked hangját fogadom híven,
feltártad annak mélységét,
a benned rejlő szépségét
a hanggal, mely most átölel.

Lelked hangját fogadom híven,
amely nem dalol most nekem,
a panaszában nem zokog,
és szégyenedben titkolod.

Lelked hangját fogadom híven,
soraidba írt keservedet,
a szavak nem tudnak sírni,
de érzéseidet át tudják adni.

Lelked hangját fogadom híven,
mert tudom, erre van szükséged,
én is éltem elfojtott lélekkel,
nem lehet, hogy tengődjön életed!

“Lelked hangját…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!