Fura vers

Összes megtekintés: 250 

Három bolha ül a fán,
Mind a három káricál.
Nekem ilyet ne mondj már,
Hisz a bolha nem ül fán!

Három béka ül a fán,
Csípik őket a bolhák.
Sírnak, rínak, brekegnek.
Nagyon fura ez a vers.

Kicsit fura, érzem én.
Keservem az égig ér.
Hogyha az ész rendben jár,
Nem ért minket a világ.

“Fura vers” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Köszönöm szépen kedves Kankalin. Örömmel veszem, hogy
    kis jókedvemet átadhattam. Nagy szükség van most erre
    mindannyiunknak. Amit sajnálok részemről, pont a költészet
    napja hetében tettem föl. Komolyabb verset illett volna. De
    emberből vagyunk, tévedünk is.
    Mária

  2. Szia Mária! 🙂
    Bevonzott a cím, mert vicceset sejtettem alatta. El is találtam. Jól jött egy kis mosoly, mert nagyon fáradt vagyok.
    Köszönöm! 🙂

    Szeretettel: Kankalin🌺

  3. Kedves Magdika és Klárika! Mikor pár éve egy másik oldalon megjelent e kis bohókás,
    de azért gondolatot közlő versikém, az egyik olvasó írta: Korán reggel olvasta,
    annyira nevetett, felébresztette a lakótársait. Majd a végén rájött, mégsem annyira
    a nevettetésre épült.

    Köszönöm, hogy olvastátok.

    Kellemes, szép estét kívánok.
    M.

  4. Kedves Marika!
    Már maga a cím is nagyon egyedi, a tartalom
    pedig elgondokodtató.
    “Kicsit fura, érzem én.
    Keservem az égig ér.”
    Szeretettel gratulálok: Klári🌷

  5. Drága Rita! Köszönöm a látogatást. Régi versem, sajnos
    már akkor is így láttam. Mindig rosszabb, ahogy elbeszéléseidből is
    kivettem, Te is így érzed.
    Ölellek: M.

Szólj hozzá!