Költészet napján 2021

De jó is lenne költőnek lenni!
Tollheggyel szántani papír földeken,
barázdákból szárba szökő betűk
magjaikat szórnák, s nőne az értelem.

De jó is lenne költőnek lenni!
Verseket suttogni hitetlen szemeknek,
arcok dombjára a pírt felültetni,
s valami szent hevet adni a szíveknek.

De jó is lenne költőnek lenni!
Igaz szóval felrázni e becsapott nemzetet,
egymásba kapaszkodva megkeresni,
mit oly rég Attila a szívünkbe ültetett,

mert jó lenne, ha ma minden költő
vallaná, s mindenütt hangoztatná azt,
„Én nem fogom be pörös számat.
A tudásnak teszek panaszt”.

De jó is lenne költőnek lenni!
A hitvány ablakába dobni a szó kövét,
s ha minden toll, minden elme így tesz,
rádöbben a hatalom, e haza nem az övék!

De jó is lenne költőnek lenni!
Megélni Petőfi, s Radnóti álmát
s nem egy kifosztott nemzettel nézni,
ahogy Ady ugara elviszi a pálmát.

De jó is lenne költőnek lenni,
oly hazában hol a szavak, és a tettek is mernek,
hol ez ember tényleg él, és boldog,
ott lenne jó írni, akkor is,ha nem is ismernek!

“Költészet napján 2021” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Sziasztok!

    Köszönöm szépen!Nagyon gavallér dicséret, de talán olyan nagyobbacska…..a hatalmas az még sok egy kicsit…de azért jól esett 🙂

    Üdv.

    Janus

Szólj hozzá!