Lélekfűző (reflexvers)

Valaki más tolla ír,
betű készül ,sor szalad,
milyen furcsa ez a vers,
benne találod magad.
Más festette fájdalom
görcse, kínja benned ég,
átrohan a mellkason
lüktet ,mint egy szív-nyakék.
Valaki más tolla fest,
szivárványt és feketét,
milyen furcsa ez a kép,
benne leled magadét.
Más gondolta, érezte,
hófehérre feketén,
mikor szemed olvassa,
benne vagyunk te meg én.

“Lélekfűző (reflexvers)” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Igen, kedves János, szeretem azokat a verseket,
    melyekben ” benne vagyunk te meg én.”, nem csak én.
    Ha többünkről írunk, kifejezőn, érthetőn.
    Versedhez üdvözlettel gratulálok. Tetszéssel olvastam.
    Mária

Szólj hozzá!