Fájdalom

Összes megtekintés: 36 

Beléd mar

szívedet tépdesi

szemed tengernyi

könny fedi

Kirabolt

életed felborult

Csikorgó idegek

álmatlan éjjelek

nyugalmad nem leled

uralkodik feletted

Mit tehetsz

engeded,

elengeded

Időt kérsz

csak keveset

feketébe

bújtatod lelkedet

Az idő majd gyógyít

lassanként egy keveset.

Kondoros 2021 április 13 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet.

“Fájdalom” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Szia Rzsike!

    Megrázó ez a rövid sorokra tördelt vers, a forma még súlyosabbá teszi a mondanivalót.
    Ismerem a feketébe bújtatott lélek vívódásait, melyen az idő csak nagyon lassan képes segíteni.
    Napfényt kívánok neked, mosolyokat és színeket! 🙂

    Szeretettel: Kankalin🌺

Szólj hozzá!