Édesanyám emlékére
Május első vasárnapján gond van a szívemben,
Mikor egy csokor virágot fogok a kezemben.
Nincs már szülői ház, mi tárt ajtóval állna,
Nincs már édesanyám, ki tárt karokkal várna.
Nincs már puha kalács, mit kezembe adna,
Mert az üres tepsit a sparhelton hagyta.
Elköltözött örökre, fentről vigyáz reám,
De jó lenne még látni, drága édesanyám.
Boldogan simítanék ősz hajadon végig,
Élhettél volna még, legalább pár évig.
A nagy csokor virággal a temetőbe megyek,
Mert itt bérelted ki, az örök nyugvóhelyet.
Csodálatosan szép emlékező versed szeretettel olvastam.
Mária
Köszönöm hogy olvastátok, és hasonlóan éreztek.
Rozika🌹
Bizony így vagyunk ezzel kinek eltávozott édesanyja. Nagyon szép szívből jövő sorok, nem is lehetne másként. Az ember szíve csak összeszorul ilyenkor fokozottabban és akkor is mikor gyermekem nem ölelhetem meg hosszú találkozás után. Szeretettel gratulálok. Éva
Megható
Nagyon szép vers! Sajnos, már sokunk nevében is írhattad soraidat.
Az édesanya mindig hiányzik, de Anyák napján még inkább szorítja lelkünk a bánat.
Együttérző szívvel: Marika
Kedves Rozika!
Az édesanyánk örökké hiányozni fog, mindegy hány éve ment el és az is, hogy mi hány évesek vagyunk.
Szeretettel: Rita🌹
Boldogan simítanék ősz hajadon végig,
Élhettél volna még, legalább pár évig.
A nagy csokor virággal a temetőbe megyek,
Mert itt bérelted ki, az örök nyugvóhelyet
BIZONY SIMITANÁK ÉN IS ŐSZ HAJÁN. Köszönöm versed.Rzsike.