…ihlettelen

Összes megtekintés: 38 

A mérget kelletlen fel kell hörpintenem,
bár úgy vélem tán felettébb ostoba,
hisz az eredményt azonnal felismerem,
állva is megfordul velem a szoba,

mert nincsen se múlt, sem jelen megidézve,
a jövő majd másokat szórakoztat,
ahány korty, a szédület is annyiféle,
bukni már nem lehet ennél nagyobbat,

ízlelem a lét örök, keserű kínját,
az el nem olvasottat felbonthatom,
egy mozdulattal taposom el a szikrát,
míg tűnődök egy elvetélt mondaton,

elsiet mellettem, nem megyek utána,
hamar-lépteit fáradt szemmel nézem,
ezerféle szín az ihlet álruhája,
az sem kevés, hogy idáig elértem.

“…ihlettelen” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!