A hős kiscica

Összes megtekintés: 86 

Bán Szabó Laura

A hős kiscica…

Egy kiscica alszik édesen,
anyjához bújva kedvesen,
hol rózsaszín emlőből tej csorog,
s bajszán egy cseppecske bácsorog.
Álmában egérre rátalál,
az ősök virtusa ébred már,
délceg kandúrok, ügyes cicák,
s a macska-egér harc készen áll.
Puha mancsával anyjához nyomul,
diónyi fejével oldalába fúr,
hiszi, hogy az egér már nem menekül,
s rózsaszín nyelvével szájat töröl.
Hősként áll tova, ünneplők hada
vidáman integet, minden rokona.
Tudják, hogy e feladat nem gyerekjáték,
kiscicának nehéz, igazi próbatét.
Elfáradva megáll az álom kapujában,
s lassan eszmél a való világra.
Gombszeme ragyog, büszkeség benne,
s a vágy, hogy jó lenne, ha már nagy cica lenne.
Anyja óvatosan róla lemossa az álmát,
s megöleli hős, gyönyörű cicáját.

“A hős kiscica” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Milyen kedves ez a vers! Érezni, hogy aki írta, szereti a macskákat. Én is neveltem két apó elhagyottat és aztán jól itt maradtak nekem, pedig volt macskám. Most már három van, de sosem felejtem, ahogy cumisüvegből cumikáztattam őket és apró kiscicákból neveltem naggyá őket. Most lesznek egy évesek. 🙂 Szeretem ezt a versedet.🌺

  2. Szeretem a cicusokat, verseket is írtam róluk.
    Itt a HM-en is van egy belőlük.
    A Te cicás versed nagyon aranyos,
    tetszéssel, szeretettel olvastam.
    Mária

Szólj hozzá!