KÖSZÖNÖM NEKED HATVANHÉTSZER

KÖSZÖNÖM NEKED HATVANHÉTSZER

HATVANHÉTSZER

megköszönöm Neked,
hogy számon tartottad a számot,
misztikumát e számmisztériának,
s az egész hisztériának,
és, hogy számon tartottad a szádat,
s csókkal köszöntötted orcámat,
legszebbik napján e világnak,
orgonanyitogató felsíró éjszakának
2021. Május tavaszának,
elcsendesült hajnalán.

Köszönöm édesanyám,
azt, hogy megszülettem,
az új élet Neked fájt,
nem pedig nekem.
HATVANHÉT évet megéltem,
nem vagyok rá büszke,
fájón emlékezem
idő előtt elhunyt
iker testvéremre,
még ma is élhetne.

Sokfélét megértem,
sokmindent elértem,
sokmindent nem értek,
életemben többször
örültem és féltem,
köszöntsél rám kupát,
még jónéhány évben.

Azt gondolod rólam,
jól megöregedtem,
öreg fateknőként
de megrepedeztem,
haszontalan lettem.

Külsőmre tekintve,
arcom vonásai
mélyre bevésődtek,
gerincem meghajolt,
mindenki előtt,
hajam deres lett,
szemem fénye kihült,
de itt legbelül
még dobog meleg szívem,
rendíthetetlenül.

Vannak akik már régen elhagytak,
magukban régen eltemettek,
akadnak akik már elfeledtek,
de sok- sok barátom van,
akik köszöntenek,
nekirugaszkodom újra az éveknek,
nem fejezem be addig,
míg oly sokan szeretnek.

Többek csodálkoznak,
hát ez még él?
hagy talán időt nekem a teremtő,
hogy befejezzem mi kiróva van,
penitenciámmal együtt élve
megtisztítom magamtól magam magam,
hogy tisztán élhessek,
s ilyenkor teljes búcsút nyerek.

csak akkor hagyom abba,
ha én mondom, elég volt.
Felnézek az égre,
bocsánatot kérve,
tudom ekkor apám
haragudna érte.

S akkor dobok egy rézpénzt,
ezért vigyen át a túlsó partra,
az ügyesen ravasz révész.

Ekkor elindulhatok
magamnak előre,
a másik oldalon,
örökké tartó
magányos utamon.

SZEKSZÁRD, 2021. 05. 07. SZÜLETÉSEM NAPJÁNAK hatvanhetedik ÉVFORDULÓJÁN

Szólj hozzá!