Miért is?

Melegben hidegség,
fényben a sötétség
felhőfeketében
lángoló Naptűz ég.
Tűzpamacs bíbora,
kolduslánynak tánca,
áttetsző csillogás
ősznek magányában.
Meleget koldulta
hideg öleléstől
izzó lángsugarat,
napfénynek tüzéből.
Túl sokáig remélt,
túlon-túl sokat várt?
Köténye kiürült,
hamuszürke por száll.
Szánakozik az Idő!
Rongyolódó emlék
csalóka cifráját
– újra –
miért is lebbenti?

“Miért is?” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Kedves Margitka!
    Köszönöm látogatásodat.
    Ölellek szeretettel: Klári

  2. Kedves Marica!
    Köszönöm, hogy nálam jártál,
    olvastad versemet, üdvözöllek szeretettel:
    Klári💐🌞

  3. Drága Zsófi!Hálásan köszönöm látogatásodat. Érdekes, hogy a verseket milyen “szokás” szerint nézed első látásra. Én, őszintén először “simán” elolvasom, aztán kezdem el kicsit vizsgálgatni. Azért, külön köszönetem Neked, hogy a korábbi hozzászólásodat ismét nyilvánossá tetted. Jól estek soraid.
    Ölellek szeretettel: Klári❤️🌷

  4. Drága Maika! Hálásan köszönöm látogatásodat.
    Örömmel láttalak versemnél: Klári❤️

  5. Kedves Rita!
    Köszönöm látogatásodat,
    üdvözöllek szeretettel: Klári❤️

  6. Kedves Klárika!
    “Oda-vissza” versed, bár szomorú, de nagyon szép!

    Szeretettel gratulálok!
    Marica

  7. Mindenféleképpen Átütő rajta a Nagy László verseinek a habngulata. Ezt írtam előbb, vagy hasonlót, de valakinek nem tetszett és a hozzászólásomba belenyúlt és kivette belőle. , Zsófi.

  8. Kedves Klári!
    Van egy rossz szokásom, hogy előbb egyszerre rátekintek a versre, megállapítom, hogy milyen rímképlettel dolgozik az alkotó, aztán gyorsan a végére takintek és rögtön az elejére. Hát most nagyon meglepődtem , Mert mind a kétféleképpen olvasható. Felülről lefelé és alulról fölfelé. A hatás ugyanaz. Örülök, hogy olvashattam. Tetszik.Szeretettel, Zsófi,

  9. “Rongyolódó emlék
    csalóka cifráját
    – újra –
    miért is lebbenti?”

    Szomorú, szép gondolatok.

    Szeretettel: Rita🌹

Szólj hozzá!