Csillagfény

H.Gábor Erzsébet
Csillagfény

Csillagfényt ragyog az éj szeme,
ezüstöt szitál a holdsugár,
fülemben motoz egy halk zene.
Szívem a mélyére rejtene,
akár egy kéjsóvár, vén kufár –

ne lássa senki a kincsemet!
Szerelmed vigyázó őr vagyok –
add nekem örökre mindened!
Senki sincs tán, aki így szeret,
nélküled elfogyok, meghalok.

Az, kivé lehettél énvelem,
többé már senkivel nem leszel;
általam benned is fény terem,
vágyaink tengere végtelen.
Nélkülem tudom, hogy elveszel.

“Csillagfény” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Rita, Kitti, Magdika!
    Köszönöm szépen az olvasást, és a kedves szavaitokat is.
    Szeretettel:Zsike 😊

  2. Kedves Erzsébet!

    Nagyon szép szerelmes versedet élmény volt olvasni.
    Szeretettel,
    Magdi🌷

  3. A szerelem biztos tudata írathat ilyen verset. Szép.

Szólj hozzá!