Az idő

Az idő

Téblábol az idő, olykor nagyon szalad,
veled él, néha nem veszel tudomást róla,
nőnek a fák és a sok-sok apró gyermek,
s ha éveidet nézed, robogó expressz.

Ha unod magad, az ólomlábakon jár,
ha ölelni vágysz, bizony azt alig várod már,
ha megöregedtél, kérnéd, ne szaladjon,
magányos agg lennél, az idő itt ne hagyjon!