Bizonytalanságok
Bizonytalanságok és valóságok
bűvkörében élünk, olykor félünk,
minden, ami biztosnak látszik,
az közelről már nem tűnik annak.
Talán csak optikai csalódás lenne,
ha az élet oly könnyen telne,
de nem az, ennek fele sem igaz,
mesének hinnék, pedig valóság az.
Mindenki boldogan él, amíg hagyják,
kolbászból lenne a kerítés talán,
ha el nem csórják, még úgy lenne,
mennyi meglepetés, akár a mesében,
ujjaidon számolhatod a történteket.
Ez elment a piacra, megvette a malacot,
az megtermelte a neki való táplálékot,
az terelgette, etetgette, gondozta,
megnőtt jó kerekre, amaz bátran lebökte,
feldolgozta, sózta, füstölte töltötte.
Volt kóstoló, frissen sültek, hurka, kolbász,
borral, pálinkával a tort búcsúztatták,
majd a gazdáék álmaikat álmodták.
Ötödik újnak az a története, nem nevettek,
figyelemmel kísérték a háznál történteket,
aztán vitték a friss vágást, hűtőládástól,
több dolguk nem maradt a disznó vágásból.