Vonzásodban
Hallod e…?
mikor a reggel tiszta kékjében
madarak egymást keresik énekükkel.
Látod e…?
hogy tétován szálló gondolataim
arcodat rajzolják szívembe,
hogy a távolság hasít
lelkemből darabot,
mely csatlakozna a tiédhez,
míg veled nem vagyok.
De nem tudod…
hogy árnyék borul napjaimra,
s éjszakánként – színüket vesztett
álmokban, e vergődő érzelmet
a bizonytalanság hálója fogva tartja.
Pedig egy szó, egy ölelés elringatna,
s e két lélek a szívben zengő harmóniában,
örök táncba fonódna.
Cobblah Ilona
Köszönöm szépen mindenkinek a kedves szavakat…
Szeretettel
Ilona
Kifejező, SZÉP versednél szeretettel időztem.
Mária
Szép vágyódás-kifejezés ez a vers.
“Pedig egy szó, egy ölelés elringatna,
s e két lélek a szívben zengő harmóniában,
örök táncba fonódna.”
Meghitt, szép sorok.
Tetszéssel és szeretettel: Rita🌹
Kedves Ilona!
Gyönyörű, vágyakozó vallomás a versed!
Tetszéssel olvastam, szívből gratulálok remek költeményedhez!
Szeretettel: Margit ❤️🌷