HOL VOLT HOL NEM VOLT
Örültem én is egykoron
Harsogó víg tavasznak
Élet égett arcomon
S dobbant szívem a napnak
Futottam a rétre ki
Hol könnyen leltem társat
Víg napokat töltve el
Vívtunk játék csatákat
Nem rontott még akkor el
Mi bennünket ma választ
Különbséget nem nevelt
Gyermek lelkünk magának
Nem is volt még egykoron
Kedvtelen napunk soha
Időnk erőnk nem rohant
Értelmetlenül tova
Nem gyötört, hogy hogyan kell
Helyzetekbe jutnunk
S akaratlan akarással
Élni hogyan tudjunk
Hol volt, hol nem volt…
Nézek búsan széjjel
Kedvem szerrel újítom
És nincsen álmom éjjel