Álmodj valakit magadnak
Egyedüllét – bírhatatlan,
magányos vagy így társtalan,
tartozni valakihez jó,
kell, mint falat ennivaló.
Ha senki sincsen melletted,
Csak hű társad, a képzelet.
Hogyha ez is cserbenhagyott,
Álmodj valakit, te bolond.
“Álmodj valakit magadnak” bejegyzéshez 5 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Jaj, Drága Pilla, ez végtelenül keserű. Én jól tűröm az egyedüllétet, nem érzek magányt, bár a képzelet és álom mindig velem vannak. Bízom benne, hogy téged sem hagynak teljesen magadra.😍
Nagyon szépen fogalmazott vers.
Valamikor régen hasonlót írtam magam is.
Szeretettel: Mária
Kedves Pilla!
Nem könnyű egyedül, társ nélkül. Értelek.
…de ott va édesanyád! Kevesen mondhatják el, hogy bármikor ott terem.
…s a “könyvtárad”, a könyvek, amit a legjobban szeretsz!
Nem vagy egyedül!
Ölellek:
Marica
Kedves Pilla!
Mindig van valaki, csak észre kell venni.
Szeretettel: Rita🌹
Kedves Pilla!
Az már baj ha a képzeletünk is cserben hagy. Nehéz elviselni elviselni a magányt.
Szeretettel olvastam.
Magdi🌷🥀