A levél
Egy levél, amit félbehagytál,
Mit megírhattál volna,
Egy levél, ha most befejeznéd,
Lehet, másképp szólna.
Megsárgult papíron
Félbevágott mondatok,
Gyűrött emlékekben,
Hogy egyszer ifjak voltatok.
Elcsépelt, félénk szavak,
De őszintén beszélnek.
Elmosódott tintapacák,
Lélekből mesélnek.
Egy félig megírt levél,
Mi célba nem ért soha,
Feladnád, ha megtehetnéd,
De nem tudod, hogy hova.
A ház már üres, nincs ott senki,
Sok-sok éve talán,
Csak néhány törött pohár
És egy üzenet a falán:
“Oly sokáig vártam, vártam egy levélre,
Minden nap kerestem, a végsőkig remélve.
El nem küldött leveleddel nem jött meg a tavasz,
Halálom napjáig örök emlék maradsz.
Reménytelenség lengi át a sorokat és csalódás, talán kis hitetlenség is, hogy valóban? Valóban volt egy félig kész levél?…
Nagyon tetszik a vers és a hangulata, ami melankólikusan szomorkás.
“El nem küldött leveleddel nem jött meg a tavasz,
Halálom napjáig örök emlék maradsz.”
Nehéz és szomorú örökség olyan dologra várni, ami soha sem érkezik meg.
Szeretettel: Rita🌹