Talán

Talán hamarabb kellett volna

tollat ragadni,

talán hamarabb kellett volna

a gondolatot papírra vetni,

talán akkor szólnának a szavak

tavaszról, nyárról

fiatalságunk bolond boldogságáról,

mert nem volt mindig szomorú az élet,

ifjú szívünkben vágyak, álmok éltek,

ti örök napkelték a keleti égen

harangvirágként csilingelő harangok

úgy délidőben, és ti lenyugvó napok

a vöröslő égen , ti láttátok a lányt és

a fiút fiatalságuk boldog éveiben,

kik szerették a pipacsos búzamezöket,

a színes virágokkal díszített rétet,

kik magukba szívták a füstölgő mozdonyok

illatát, a síneken csikorgó kerekek muzsikáját,

talán hamarabb kellett volna tollat ragadni

gyermeki örömöt színes lapokra írni,

olyan színesre mint a szivárvány, mi

az égen nyáridőben az eső felhők közé felsétál,

de elmúlt a nyár…………….

Kondoros 2021 június 14 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet

“Talán” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Drága Rzsike! Nem csak a nyár múlt el, már az a pillanat is oda van, amikor ezt a verset feltetted. Minden lélegzet vételnél már egyel kevesebbet lélegzünk a jövőből és az elmúlás mindenre vonatkozik. Hogy, mikor kezd el járni, beszélni, írni valaki, teljesen irreleváns az időben…
    Szeretettel ölellek!🤩

  2. Kedves Erzsike!

    Megindító gondolatok, furcsa vágyódás, halk bánat érződik versedben, amiben megidézed az ifjúságot, a régi nyarakat, a múlt megszépítő messzeségét.
    Soha nem lesz olyan, sosem tér már vissza, csak az elmulasztott lehetőség szomorúsága marad meg az emlékekben szép versbe írva.

    Szeretettel:
    Zsuzsa

  3. Kedves Erzsike!

    Nagyon szép gondolatokat vetettél “papírra”. Jó ez most is. Megírni mindent, ami szép volt egykor. Ezek mind veled maradnak, elvehetetlenek.

    Szeretettel: Rita🌹

Szólj hozzá!