Örök szerelem

Örök szerelem

Sűrű erdő mellett
lakik egy szép lányka,
rőzsét gyűjtögetni
küldi mostohája. /Kati

Menten el is indul
szolgálatra készen,
nem mond ellent soha,
jó sora nem lészen./Rita

Kora hajnalban megy,
szinte még sötétben.
Csöndes az egész ház,
senki sincsen ébren./Kati

A zord rengetegben
elvéti az utat.
Korhadt fához közel
talál egy mély kutat./Zsuzsa

Belenéz a kútba
könnyét beleejti
feléled a vén kút
dolgát elfelejti. /Kitti

A lány hulló könnye
árad, mint a tenger,
megtölti a kutat
százszor és ezerszer./Zsuzsa

Szerelmét a banya
messze űzte tőle,
elbujdosott régen
kedves szeretője./Zsuzsa

Ki tudja, merre jár
az a szegény legény?
talált-e hajlékot
vajh’ a föld kerekén?/Kati

Bánata a lánynak
Fájt a kútnak nagyon,
s hogy búját enyhítse,
bűvöl varázslatot./Éva

Ott a víz tükrében
meglátja a kedvest,
szíve gyorsabban ver,
az örömtől repes./Éva

Ugrik a lány vízbe
gyönyörű legényhez
lángoló szerelme
hívja őt; a képe./ Kitti

Véget ért élete,
a szerelme örök.
Boldog a legénnyel
a víz meg hömpölyög./Kitti

“Örök szerelem” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Nagyon szép balladát írtatok így közösen.
    Ehhez igen nagy tehetség szükséges, ami bennetek
    meg is van. Szeretettel gratulálok Mindegyiketeknek.

    Mária

Szólj hozzá!