A kilencedik…
Halkan jött, könnyedén az égre ugrott,
hátán megpihen a karcsú holdkaréj,
bundájába csillagok kapaszkodnak,
minden kis árnyat felfal a kutya-éj.
Odabújt hozzám, és érdes nyelvével
tisztogatta magát, engem is megnyalt,
s az ében boltozat alá lefekve
kilenc kicsi vak kutyakölyköt fialt.
Nyolcuknak édes fekete tej csurran,
de egy nem fér közibük….Kinevetik;
Torkára szárad a bús felismerés:
ebeknél non grata* a kilencedik…
Kis szemében még élet-láng pislákol,
csalóka remény fénye lobog benne:
„Van még ezen a világon valaki
aki társul fogadna és szeretne?”
Réz felhők mögül kémlel már a hajnal,
látja a száműzött éhes kis ebet…
Harmat hűsén kelt kenyér-önmagából
kanyarít neki egy meleg szeletet..
’21. április 18.
*non grata (latin) nem kívánatos
Kedves Magdi!
Köszönöm megtisztelő szavaidat!
„Az irodalom a legszubjektívebb objektivitás” – szoktam mondani.
Azért, mert a papírra vetett gondolatokat nem lehet lemérni.
Mindenki azt látja benne, ami elsőre megragadja, mindenkinél más és más, és ezért szép…
Nem kell elnézést kérned Te így látod és én ezt tiszteletben tartom!
Jól esett, hogy itt voltál:
Kézcsókom:
😉riston💐
Kedves Oriston!
Versed megható, a kis kilencedik sorsa, de mennyien szűletnek élnek e világon akiknek a „kilencedik ” sorsa jut, nem kerül közel az emlőből csorgó életet adó tápláléknek, annak is örül, ha néha csöppen valami, ami éhségét oltja.
Elnézést ha nem így van, de nekem ez csengett ki a sorok közül.
Tetszéssel olvastam, szeretettel gratulálok,
Magdi
Kedves Éva!
Rendkívül éles szemeid vannak, a Canis Maioris, vagyis a Nagy Kutya csillagkép valóban 9 csillagból áll, ez is kiolvasható, és megvallom őszintén, erre is utaltam írásomban.
Köszönöm, megtisztelő szavaidat, és azt is, hogy olvastál, kezedet csókolom:
😉riston💐🌷🌹🌼🌺
Kedves Oriston! Bevallom én nem szoktam verseket elemezni, mert nem is igazán értek hozzá. Azt tudom, hogy a Nagy-kutya csillagkép 9 csillagból áll. Ezért merészeltem azt gondolni, talán versedben több a rejtett mondanivaló, mint az első olvasatra látszik. Ha nem így van, szíves elnézésedet kérem. A lerajzolt képek akkor is gyönyörűek, gratulálok hozzájuk. Szeretettel: Éva
Kedves Magdolna!
Ma már eljutott hozzám a betűkbe öntött üzenet, amit köszönök szépen!
Kézcsókom:
🤔riston💐🌸
Kedves Rita!
Megköszönöm bölcs szavaidat, teljesen egyetértek Veled.
Nagyon torz világban élünk, kihalófélben van a józan ész…
…sajnos…
Kezedet csókolja:
🤔riston🌞🌷🌹🌼🌺
Kedves Zsuzsa!
Nagyon köszönöm hogy elolvastad versemet, amit egy pályázatra írtam, de közben levették a kiírást, így közkinccsé tettem itt.
Valóban, nagy fájdalom lehet a magány, még akkor is, ha fizikailag nincs is egyedül az ember.
Köszönöm szép szavaidat, kézcsókom:
🤨riston💐🌷🌹🥀
Kedves Kitti!
A hajnalok mindig újat hoznak…
A Fény legyőzi a Sötétséget…, és visszahozza a reményt…
…mindig…
Köszönöm hogy olvastál, kezedet csókolom:
🤨riston🌷🌹🥀🌻🌼
Tegnap sehogy nem volt hajlandó elvinni a gép a hozzászólásomat. A kis cicát majdnem megsirattam. Magdolna
“Van még ezen a világon valaki
aki társul fogadna és szeretne?”
Az embernél nem hogy a kilencedik, de sokszor még az első sem kell. A mai világban még egy kis csibe tojásban levő élete is fontosabb, mint az ember magzatáé.
Szeretettel: Rita💐
Kedves Ágoston!
Ritkán fakadok már sírásra irodalmi alkotás miatt. Most majdnem sikerült… Nagyon szép a versed, szokatlan szóképeivel, áttételes gondolatiságával, miközben szívből sajnáljuk a számkivetett kis kutyát és drukkolunk, hogy valaki szerető karjába ölelje. Gratulálok!
Szeretettel:
Zsuzsa
Drága Oriston! A számkivetettség mostoha sorsát lám, egy hajnal megszánva segít. Milyen jó lenne sok ilyen hajnalra ébredni! … Nagyon tetszett a versed.