Harangszó csendül

Ifjúság csendfüggönye
hegyeket csipkéz a magasba,
sziklák peremén idő visszhangja
felhők kékjébe simul.

Völgyek ölén a múló feledés,
fák felett nesztelen jár.
Távolban patak csordogál,
elhalkul lassan a táj…

– harangszó csendül -.

“Harangszó csendül” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Enikő!

    Nagyon szép, finom, lírai hangulatú vers. Gratulálok!

    Szeretettel:
    Zsuzsa

Szólj hozzá!