Ifjúság csendfüggönye
hegyeket csipkéz a magasba,
sziklák peremén idő visszhangja
felhők kékjébe simul.
Völgyek ölén a múló feledés,
fák felett nesztelen jár.
Távolban patak csordogál,
elhalkul lassan a táj…
– harangszó csendül -.
“Harangszó csendül” bejegyzéshez 4 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Köszönöm, kedves Margit! 😘
Kedves Enikő!
Csodás a versed!
Szeretettel gratulálok!
Margit 🌹
Köszönöm szépen.
Kedves Enikő!
Nagyon szép, finom, lírai hangulatú vers. Gratulálok!
Szeretettel:
Zsuzsa