éltem szürete

hej mikor még ifjú voltam
volt ám akkor szép szüret
egyik fürttel sétálgattam
a másikból szemezgettem
harmadiktól csókot loptam
édes musttal megitattam

de most csitt…
így a puttony nem telik

kószáltam a tőkék között
idő morgott fejem fölött
puttonyomba léhán-néha
belenéztem de jól tettem
mert annak a legmélyében
két apró kis fürtre leltem
puttonyomat vállra kaptam
sok éven át hordozgattam
de jól tettem de jól tettem
két fürt szőlőm megérleltem
egyszer aztán mind a kettőt
felröptettem hadd szálljanak
mustot jó bort kóstoljanak
szüret s a bál övék maradt

szőlők dombján megrekedtem
megfáradtam ráncos lettem
ma már csak úgy pipázgatok
ritkán söröm után nyúlok
és most már csak arra várok
hogy az én két legszebb fürtöm
tárt ajtómon beröpüljön

“éltem szürete” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Ez nagyon jó dolog lehet Icu! Együtt a család, s mégis külön. Valamikor magam is így képzeltem és így is építettem a házacskánkat, de másképp sikeredett… Ami fontos számomra, hogy jót halljak úgy a lányaimról, mint unokáimról, s akkor már minden rendben is van!
    Köszönöm jóleső véleményed!

  2. Az a helyzet Kitti, hogy a figyelem, fegyelem,, kitartás miatt, nem volt időm arra, hogy ezekkel az “apróságokkal” foglalkozzak…
    A három pötty csak véletlen – ijedtemben követtem el, mert képzeld, hogy az egyik tőke mögül egy “óriáskifli” ugrott elém, amit szintén
    ijedtemben, elkaptam, jóízűen befaltam, sörözgetés, pipázgatás közben, amikor megpihentem kicsit.
    Örülök, a véleményednek, s annak úgyszintén, hogy ilyen szedett-vedett állapotában is érthető volt az irományom.

  3. Nagyon tetszett a vers, a befejező versszak különösen megérintett. Nekem egy lányom van, ő megajándékozott már két gyönyörű fiú unokával. Viszont egy házban lakunk, (egy telken két kis házikó van) így napi kapcsolatban vagyunk, és ez isteni érzés.

    Szeretettel: Icu

  4. Két szép leánykád megszemélyesített szőlőfürtök és te a zord öreg, csak csupaszra vetkeztetett szavakkal örvendezel és pipázol. A vers kissé rokkant, se sorkezdő nagy betű, sem központozás nincs, nem is értem, hogy merted használni a három pontot? 🙂 Egy elszálló gondolatfolyam az egész, ami szépségével sem bír olyan hatást adni, mint amit központozással bírna. Te dolgod egyébként, csak hát ez a véleményem.

Szólj hozzá!