KÉNE MOST TÁN EGY HÁZ

KÉNE MOST TÁN EGY HÁZ

Kéne most tán egy ház,
ahol ellakhatnál,
kéne rá egy ablak,
ahol behajolhatsz.

Kéne rá egy ajtó,
ahol beeresztlek,
kéne egy asztal is,
ahol megetetlek,
volna sója, borsa
forró levesednek.

Kellene egy szék is,
hová leültetlek,
kellene egy másik,
hol mesélnék Neked,
jó lenne egy ágy is,
hová lefektetlek,
kéne egy szekrény is,
mibe rakhatnád a múltad,
emlékeid között
mindíg megmaradhat,
benne kutakodhatsz.

Kéne egy kakukkos óra,
mely jelezné az időt,
mikor menned kéne,
és ha pont annyi lenne,
kivágná az ajtaját,
egy vagány jómadár,
harsányan szólna,
bőszen kakukkolva,
akinek dolga lenne,
halkan elosonna.

SZEKSZÁRD, 2021. JÚLIUS 12.