A világ göröngyös útján,
Hív, sok kecsegtető bazár.
Megtéveszt, álomba ringat,
Később, unottan tovább áll.
Fokozódik hiányérzet,
Boldogság nélkül a lélek.
Keres – kutat Földi létben,
Ám, minden csak időleges.
Gyötrő, fájó kiégések,
Mire megérti a lélek,
Boldogságot ne keressen,
Itt, eme Földi létben.
Csak a szeretetnek kulcsa,
Illik bele minden zárba,
Tévelygéseknek utcája,
Következő élet karmája.
Bűn, büntetlenül nem marad,
A sors kiegyenlíti azt.
Kerüld árnyéknak világát,
Hogy mindig fényben maradhass.
Debrecen, 2021. július 4.
Kedves Edit!
Kesernyés szavak az életről. Jó, hogy kiírtad magadból.
„Kerüld árnyéknak világát,
Hogy mindig fényben maradhass.”
Legyen így!
Szeretettel: Éva
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek az olvasást és a kedves hozzászólásotokat! Szeretettel Edit
„Csak a szeretetnek kulcsa,
Illik bele minden zárba,”
Egyetértéssel és tetszéssel olvastam verssoraid.
Szeretettel: Rita🌹
Saját véleményedet fogalmaztad meg ebben a versben kedves Edit. A szeretet szerintem is a legfontosabb mozgató rugó kellene, hogy legyen az életben, de ez a világ sajnos nem így gondolkodik… Gratulálok írásodhoz! Éva
„Bűn, büntetlenül nem marad,
A sors kiegyenlíti azt.”
Erre azért nem vennék be mérget, de hát így legyen! 🙂
Kedves Edit!
Szeretettel köszöntelek a magazinon. Érezd jól magad. Szép verset hoztál, nagyon tetszett.
Szeretettel: Icu
Kedves Edit!
Üdvözöllek a Holnaposok társaságában!
„Csak a szeretetnek kulcsa,
Illik bele minden zárba”
Nagyon szép gondolatok! Gratulálok versedhez!
Szeretettel: Marika
Drága Edit! Szeretettel köszöntelek, örülök, hogy ide is elhozod remek írásaidat.
Oly rövid ez a földi életünk, és bizony jobb lenne, ha békében élnénk napjainkat. Sok-sok keserűséget, csalódást tudnánk elkerülni, ha figyelnénk lelkünk rezdüléseire. és a körülöttünk élőkre. Csak az a „ha” szócska ne lenne…
Versedet szeretettel olvastam: Kata