A VILÁG ÚTJAIN

A világ göröngyös útján,
Hív, sok kecsegtető bazár.
Megtéveszt, álomba ringat,
Később, unottan tovább áll.

Fokozódik hiányérzet,
Boldogság nélkül a lélek.
Keres – kutat Földi létben,
Ám, minden csak időleges.

Gyötrő, fájó kiégések,
Mire megérti a lélek,
Boldogságot ne keressen,
Itt, eme Földi létben.

Csak a szeretetnek kulcsa,
Illik bele minden zárba,
Tévelygéseknek utcája,
Következő élet karmája.

Bűn, büntetlenül nem marad,
A sors kiegyenlíti azt.
Kerüld árnyéknak világát,
Hogy mindig fényben maradhass.

Debrecen, 2021. július 4.

“A VILÁG ÚTJAIN” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Edit!

    Kesernyés szavak az életről. Jó, hogy kiírtad magadból.

    „Kerüld árnyéknak világát,
    Hogy mindig fényben maradhass.”

    Legyen így!
    Szeretettel: Éva

  2. „Csak a szeretetnek kulcsa,
    Illik bele minden zárba,”

    Egyetértéssel és tetszéssel olvastam verssoraid.

    Szeretettel: Rita🌹

  3. Saját véleményedet fogalmaztad meg ebben a versben kedves Edit. A szeretet szerintem is a legfontosabb mozgató rugó kellene, hogy legyen az életben, de ez a világ sajnos nem így gondolkodik… Gratulálok írásodhoz! Éva

  4. „Bűn, büntetlenül nem marad,
    A sors kiegyenlíti azt.”

    Erre azért nem vennék be mérget, de hát így legyen! 🙂

  5. Kedves Edit!
    Üdvözöllek a Holnaposok társaságában!
    „Csak a szeretetnek kulcsa,
    Illik bele minden zárba”
    Nagyon szép gondolatok! Gratulálok versedhez!
    Szeretettel: Marika

  6. Drága Edit! Szeretettel köszöntelek, örülök, hogy ide is elhozod remek írásaidat.
    Oly rövid ez a földi életünk, és bizony jobb lenne, ha békében élnénk napjainkat. Sok-sok keserűséget, csalódást tudnánk elkerülni, ha figyelnénk lelkünk rezdüléseire. és a körülöttünk élőkre. Csak az a „ha” szócska ne lenne…
    Versedet szeretettel olvastam: Kata

Szólj hozzá!