Álmodnék Veled

Éjfél felé ballag az óra mutatója

hajtanám fejemet álomra

a televízió valami vetélkedőt mutat

szemem az álom felé nem találja az utat

Ha itt lennél, talán beszélgetnénk

nem tombolna bennem ez az üresség

az is lehet, hogy megnyugtatnál

ajkamról mély sóhaj száll, hol van az már

Esküvői képünket mereven figyelem

minden bennem él elevenen

hajnalban fázósan gyalogoltunk haza

esküvői kabátod rátetted vállamra

Álmodnák veled oly szívesen

de álmaimban manapság nem vagy jelen

pedig olyan boldog lennék reggelre

nagy csokor virággal futnák nyughelyedre

Ugye látod mit írok a hófehér papírra

ugye ma este eljössz legalább az álmomba

ugye hallod és megígéred ezt most nekem

szeretném ha megtennéd ezt értem kedvesem

Kondoros 2021 július 27 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet

“Álmodnék Veled” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. „Akikkel egy cipőben járok tudják igazán milyen nehéz a magány folyosóján az élet.”
    Tudjuk kedves Erzsike…
    Együttérzéssel olvastam versedet: Kata

  2. Kedves Kitt, Rita,Icu, Éva,,,,,ez a versem mindíg padlóra tesz, és most hogy olvasom szavaitokat azt gondolom, mind a fájdalmat, mind az örömöt jó dolog kiírni magunkból.Igaz, hogy feltépódnek a sebek és újra fáj minden sor, de meg kell tenni bizonyos lépéseket.
    Hihetetlen történet, mert ezt a versem úgy éjfél fele írtam, és a versem valóssága vált, mert az álom teljesült. Egy nagyon kemény álmot éltem meg, azt sem tudtam ébren vagyok, vagy álmodom.Akikkel egy cipőben járok tudják igazán milyen nehéz a magány folyosóján az élet.Köszönöm szavaitokat.Rzsike😪😍

  3. Vágyódó soraid mélyen megérintettek… A veszteség halmozott, ha a szeretett társ távozik az ember mellől. Szeretettel olvastam szép soraid! Éva

  4. Kedves Erzsike!
    A legszebb verseid egyikét olvashattam most. Mintha az én gondolataimat írtad volna le, mert az én fájdalmam sem enyhült, talán nem is fog soha.
    Együttérzéssel, szeretettel: Icu🌹

  5. Kedves Erzsike!

    Igen, újra és újra előjön a szeretett személy hiányának az érzése. Bizony, nem könnyű felejteni, de talán nem is kell, nem is szabad. Jó, hogy voltak, akik szerettek őszintén, szívből, igazán.

    Szeretettel: Rita🌹

  6. Erzsike! A vágyad oly elérhetetlennek tűnik, még a versben is, mint maga a vers alanya. Gyönyörű szép óhaj, és csupa szeretet a versed, ami a magány óráiból szól a kedves eltávozotthoz.

Szólj hozzá!