Végtelen mezőkön ballagok
sárgán virít a felperzselt rét
kukorica táblák kémlelik az eget
késve érkezik már minden csepp
Olyan ez a táj mintha sivatag volna
autók robajától nem hallik sóhaja
repedezett testén félve lépdelek
életet adó föld életedért remegek
Örökzöldek ágain barna levélsereg
életért küzd az oxigént adó természet
szélvihar viszi messzire bús szavát
gyönyörű Alföldünk segítségért kiált
Zöld ruháját a nyári nap megsárgította
folyóivizeit melege kicsinyre apasztotta
az itt élő ember az eget naponta figyeli
könnybe lábadt szemmel a megoldást keresi
Kondoros 2021 augusztus 21 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet.
Magdi köszönöm ,hogy olvasta.Felénk ritka vendég volt az eső.Látok fákat is kiszáradni.Igen nagyon kellene az eső.
Kedves Erzsike!
Szomorú képet festesz az víz hiányától szenvedő Alföldről, Remekül megírt versed egy kiadós esőért kiált.
Sok szeretettel gratulálok.
Magdi
🌦🌧🌷🥀💦
De örülök Magdi, már van egy közös szál, amibe kapaszkodhatunk. Gondolom Petőfi István volt a téma.
Kondoroshoz nagyon kedves emlékek kötnek. Mikor a Petőfi témájú könyveket írtam, minden helyet útba ejtettünk az urammal, Kondorost is. Magdolna
Éva Kondoros nagyon sokszor kimaradt az esőzésből. Szinte körbe este a környéket és távozott a felhő.
Zsuzsa köszönöm, sajnos igazad van.Mi emberek sem vagyunk jók a természethez.
Edit köszönöm,hogy olvastad soraimat.
Rita, eléggé furcsa az időjárás valóban.Nálunk a szárazság tombol.
Kedves Erzsike! Megnéztelek hol élsz, ezek szerint felétek még szárazabb az időjárás, mint nálunk Albertirsán. Itt – mondhatom – elég jól összeszedte magát a növényzet az esőktől, tavaly megközelítőleg sem volt ilyen szép a virágoskertem. Szeretettel olvastam szép versed. Éva
Kedves Erzsike!
Jogos az aggodalom a környezetünk, a föld épségéért, s amit a természet nem rombol le, azt véghez viszi az ember – sajnos – önként és dalolva. Nem lehet elégszer felhívni rá a figyelmet. Szép versedhez gratulálok.
Szeretettel:
Zsuzsa
Kedves Erzsike! Nagyon szépen megírt soraidat tetszéssel olvastam. Szeretettel Edit
Kedves Erzsike!
A világ egyik felén árvizek, a másokon tűzvészek, ismét másutt földrengések pusztítanak, gyilkolnak, de az ember is teszi a magáét, mert a háboruk se csitulnak soha.
Szeretettel: Rita🌹